2019. október 16., szerda

Sodorjon a vágy


Sziasztok! 

Két szemszögből olvasható az első rész. Várhatólag, több fejezet is hasonlóan két szemszögből lesz olvasható, ahogyan adódik és jön majd ki a lépés. Jó olvasást kívánok nektek hozzá! ;)

Dóri



Első rész  

Mia szemszög




 Elegem van abból, hogy mindenki azzal jön, hogy: Mia eleget szívattad már, Mark-ot, nem gondolod? Most már kezd gyerekesnek tűnni a viselkedésed! – így a bátyám, Alex. Mia, én, megértelek. Én is haragudtam Alex-ra amikor megtudtam, hogy miért is hagyott el, de Mark valóban kedvel téged, és nem csak a bátyád miatt! – így, Dani. Mia, miért kínzol még mindig? Azt ugye tudod, hogy nem csak én szenvedek, hanem te is? Kérlek, adj egy új esélyt kettőnknek! – így, Mark. Miért nem adsz neki egy esélyt, Mia? Igazán helyes, és nem mellesleg messziről lerí róla, hogy nagyon bejössz neki. Én a helyedben, nyomban a karjaiba borulnék. – így Jenny az egyetemi csoporttársam és barátnőm.

   De kérdem én: miért nem tudják felfogni, hogy ez nem így megy?! Hogy, bár elhiszem Mark viselkedését és a próbálkozásait látva, hogy valóban ön magamért érdeklődik irántam, de mégsem akarom, hogy bármi közünk legyen egymáshoz?! Hiszen, rettentően megbántottak azzal, hogy így becsaptak. S nem mellesleg, bár egyikünknek sem vallottam be, de én beleszerettem abba a férfiba, akit igyekszem távol tartani magamtól.

   Egyrészről azért, ami. Tudom, hogy Dani megbékélt a helyzettel, amibe került Alex miatt, de én nem tudok. Az rendben van, hogy elfogadtam, a bátyám nem bankár, s igazgató, hanem egy FBI ügynök, de megint más valaki olyannal lenni, olyant szeretni, akit bármikor eltalálhat egy golyó, vagy akár kínzás által, az életét is veszíthetni. És én ezt nem akarom. Nem tudnám elviselni. A szüleim halálának valódi oka, csak még inkább megerősített ebben.

   Még a mai napig se tudom elhinni, hogy apa is zsaru volt, és egy balul elsült akció miatt, őt is meg anyát is megölték. Hihetetlen, hogy Alex mindez idáig képes volt ezt eltitkolni előlem, de végül is megértettem, hogy csak engem akart védeni. Mint, mindig.

   Azonban, hiába irigylésre méltóan vannak oda a legjobb barátnőmmel, Danival egymás iránt, mégsem tudom elképzelni azt, hogy én is így tudnék lenni Mark-al. Aki, nem mellesleg nem csak a bátyám társa, de a legjobb barátja is egyben.

   És nálam, amióta fogalommá nőtte ki magát az, hogy nem örülnék annak, ha Alex összeszűrné a levet bármelyik barátnőmmel is, úgy én sem tenném meg ezt az ő barátaival. Nem mintha, kislányként bármi esélyem is lett volna ilyenre, felnőttként meg pláne – amikor senkit sem ismertem közülük -. Viszont most már igen. Legalábbis annyira, hogy tudjam, akármennyire is fáj, hogy nem lehetek vele, mégsem akarom, hogy bármi közöm is legyen Mark-hoz.

   Ő a bátyám haverja, és egy zsaru! – mantrázom magamban, újra és újra.




Mark szemszög




   Mia Brighton… Az egyetlen nő ezen a világon, aki egyszerre tud lángra robbantani, és megőrjíteni. Míg az egyik pillanatban, a karjaimba zárnám és kicsókolnám belőle a szuszt is, addig a másik pillanatban megtudnám fojtani, amiért ennyire makacs.

  Tudom, hogy ami kettőnk között kialakult az együtt töltött idő alatt, az sokkal többé nőtte ki magát, mint holmi szimpla rövid kis kalanddá. Éreztem az öleléseiben és a csókjaiban is az odaadását irántam.

   Nem lehet így vége kettőnk között! Nem amikor, nem tudok nem rá gondolni, és vágyakozni utána.
   
   Megörülök a tudattól, hogy ellök magától, és hogy nem akar engem!

-          A francba is, Evan! – harsan fel hirtelen a fülemben, a főnök hangja, kirázva engem a Mia-val kapcsolatos gondolataimból. – Ne most álmodozz, amikor bevetésen vagy!

-          Bocs – morgom az orrom alatt, tudván, hogy jogosan csattant fel.

-          Elszámolok háromig, utána berontunk! – mondja, és mind alapállásba állunk, készen a támadásra.Egy… kettő… három!

   Nagy robajjal robogunk be New York Est Sade nagy hírnévnek örvendező Luxus szállodájának a legfelső emeletén lévő egyik lakosztályába, ahol pillanatokon belül sikerül lefegyvereznünk, a már jó ideje keresett Nicholas Shark-ot, a lány kereskedők fejét és embereit.

   A fegyvereiket elkobozván és az ott talált lányokat, amennyire csak lehetséges, diszkréten igyekszünk kijuttatni. A rossz fiúkat pedig megbilincselvén, oda szállítjuk, ahová valóak.

   Amint utoljára egyedül maradok, a főnökkel, ahogyan sejtettem, nem úszom meg újabb figyelmeztetéssel a gondolataimba merülését.

-          Muszáj kezdened valamit ezzel a Mia üggyel, Mark! Mert máskülönben, nem csak a saját életedet kockáztatod, de a társaidét is!

-          Csak tudnám, hogy mit?! – sóhajtok fel kényszeredetten, és beletúrok a hajamba.

-          Vagy elengeded és keresel valaki mást, vagy a talpadra állsz, és meggyőződ őt arról, hogy akarod őt – javasolja.

-          Szerinted nem próbálkoztam mind két feltevéssel? – nézek rá elkeseredetten.

-          Akkor nem eléggé! De most már ideje volna, valamelyik irányba elindulnod, és akként is végezni, mielőtt felőröl ez az egész, és ne adj isten, a sajátod vagy a társaid életébe fog kerülni a figyelmetlenséged! – figyelmeztet, majd a lakosztályba csatlakozó Charly-nak int. – Nézd át a gépeket, laptopokat, telefonokat! Minden lényegesnek és lényegtelennek tűnő anyagot nézz át! Tudni akarom, hogy hol hunyászkodik az ifjabb Shark is! – utasítja a legjobb hackerünket, akivel valaha is volt lehetőségünk együtt dolgozni.

   Charly biccentve felénk, kezdi el begyűjteni a főnök által felsorolt kütyüket, hogy aztán belevethesse magát a kutatásba. Mi pedig a begyűjtött nagy cápánkkal és embereivel együtt a kapitányságra indulunk.

   Suarez a kihallgatásra nem engedett be, sőt egyenesen pár nap szabadságra küld, aminek persze hangot is adok.

-          Szükségetek van rám! Ezért nem küldhetsz…

-          Már pedig, de! Küldhetlek, és küldeni is foglak! – fordul vissza felém a kihallgató szoba ajtaja előtt.

-          Daniel…

-          Szükség van rád, ez tény és való! De, muszáj összeszedned magad, és lépni valamerre a Mival való kapcsolatoddal, mert mióta kiadta az utadat, azóta nemcsak nem vagy önmagad, de figyelmetlen is vagy! Nekem már pedig olyan emberre van szükségem, akit nem tud eltéríteni semmi, és senki sem az adott feladattól! – közli a tényeket.

    Magamban be kell, hogy lássam: igaza van! Igaz, hogy mióta Mia, nem kér belőlem, azóta nem igazán tudok a munkámra koncentrálni, mert csak ő jár a fejemben. A franc esne belé! Életem harmincöt évében, soha nem volt semmi gondom, és soha semmi és senki sem tudott eltántorítani vagy éppen eltéríteni nem tudta a figyelmemet a munkámról. Erre jött, egy alacsony, karcsú, hosszú hollófekete hajú, és sötétkék szemű, angyal és sikeresen ledöntött a lábamról, minden téren. Éjjel és nappal csak ő jár a fejemben! Senki másra nem tudok már úgy tekinteni, mint ahogyan ő rá! Senki sem foglalja le úgy az elmémet és gondolataimat, mint ő, és a tudat, hogy ellök magától.

   Azt még nem tudom, hogy – hogy fogom tudni megoldani, de elfogom érni, hogy újra majd örökre az enyém legyen! Nem tudnám őt elképzelni más férfi oldalán, és nem is fogom hagyni, hogy ez eshetőségű legyen! Ő az enyém! Akárcsak én az övé

Sodorjon a vágy

Sziasztok!

Az elnézéseteket kérem, hogy majd egy hónap elteltével írok, és hogy hozom a következő történetet.
De az elmúlt egy hónap, mint ahogyan az előtte lévők, úgy ez sem volt teljes és felhőtlenül boldogságban telő.
Sok minden történt, főként szomorú, és fájdalmas korszak. Viszont tudom, hogy most már a saját életemet kell elkezdeni és élni úgy, ahogy akarom, és ahogyan lehet.
Ebben és ehhez, persze az írás is beleszámít. Nem terveztem abbahagyni, csak kellett még egy kis idő, hogy újra összetudjam szedni magam és, hogy újra beletudjam vetni magam az írásba.

Most a Sodorjon c. sorozat, második részének a tartalmát hoztam el nektek, bár lehet, hogy néhányotoknak nem lesz újdonság, hiszen az oldalon már fel van tüntetve, hogy miről szól. De azért, mégiscsak úgy éreztem helyének valónak, ha bejegyzésben is hoznám, mely után a következőben az első részét is olvashatjátok!
Remélem, hogy Mia és Mark történetét is szeretni fogjátok, és hogy velük és velem tartotok a későbbiekben is! :)

Dora Sullivan





Mia Brighton nem akarta, hogy bármi köze is legyen bátyja munkatársához, egyben a legjobb barátjához. "Egyszer engedett a vágyainak, de soha többet!" - hajtogatta magában, mindannyiszor amikor egy légtérbe kerültek. De a férfi másképp tervezte. Ő igenis akarta, hogy közük legyen egymáshoz, ezért minden egyes adandó alkalmat kihasznál, amit csak lehet...
"- Tudom, hogy neked most épp kapóra jött ez az üldözés, de én akkor sem fogok újra a karjaidba borulni! - próbált ellenállást tanúsítani a lány, de a férfi ismerte őt, és saját magát is. Így nem foglalkozva a lány tiltakozásával, két oldalról megragadva a karjait a feje fölé kulcsolta, majd az ajkaihoz közeledett.
- Nem is sejted, hogy mennyire! De mire ennek az egésznek vége lesz, bebizonyítom neked, hogy mi egymásnak lettünk teremtve! - lehelte Mark, Mia ajkába, amelyeket pillanatokon belül be is tapasztott a sajátjával, szenvedélyesen és vadul..."